top of page

Endometriózis kivizsgálása és kezelése Debrecenben  Dr. Lampé Rudolf

Mi az endometriózis?

Az endometriózis krónikus betegség, amelyben a méhnyálkahártyához (endometriumhoz) hasonló szövet a méhnyálkahártyán és a méh izomfalán kívül jelenik meg, rendszerint gyulladásos folyamattal társulva. Leggyakoribb megjelenési formái a kismedencei hashártyát érintő felszínes endometriózis, a petefészek-endometrioma (endometriózisos ciszta) és a mély endometriózis.

 

Mély endometriózis esetén az elváltozások érinthetik vagy beszűrhetik a bél, a húgyhólyag, a húgyvezeték, a hüvely vagy más kismedencei képletek falát. A betegség ritkábban a kismedencén kívül is előfordulhat.

 

Az endometriózis fájdalommal, helyi gyulladással, hegesedéssel és összenövésekkel járhat, valamint egyes esetekben csökkentheti a természetes fogamzás esélyét. A panaszok erőssége nem feltétlenül tükrözi a betegség anatómiai kiterjedését: kis kiterjedésű elváltozás is okozhat jelentős tüneteket, míg kiterjedt endometriózis kevés panasszal is jelen lehet.

Melyek az endometriózis leggyakoribb tünetei?

Az endometriózis tünetei ciklikusan, elsősorban a menstruáció körül jelentkezhetnek, de tartóssá is válhatnak. A leggyakoribb panaszok:

​

  • erős, fokozódó vagy a mindennapi tevékenységet korlátozó menstruációs fájdalom;

  • ciklikus vagy tartós kismedencei fájdalom;

  • fájdalom szexuális együttlét során, különösen mély behatoláskor;

  • menstruációhoz társuló fájdalmas székletürítés, ritkábban végbélvérzés;

  • menstruációhoz társuló vizelési fájdalom, ritkábban véres vizelet;

  • nehezített teherbeesés;

  • tartós fáradtság és az életminőség romlása.

 

Ritkább, kismedencén kívüli endometriózisra ciklushoz kötött vállcsúcsi vagy mellkasi fájdalom, köhögés, vérköpés, illetve műtéti heg ciklikus fájdalma vagy duzzanata hívhatja fel a figyelmet.

 

E tünetek egyike sem bizonyítja önmagában az endometriózist, és a betegség kevés panasszal vagy tünetmentesen is jelen lehet. Endometriózis gyanúját különösen a ciklushoz kötött, ismétlődő vagy a mindennapi életet korlátozó panaszok vetik fel.

Hogyan történik az endometriózis kivizsgálása?

Az endometriózis kivizsgálását részletes konzultációval kezdjük. Áttekintjük a fájdalom jellegét és ciklushoz való kapcsolatát, a menstruációs, szexuális együttléthez társuló, bél- és húgyúti panaszokat, a korábbi gyógyszeres kezeléseket, műtéteket és képalkotó leleteket, valamint a gyermekvállalási terveket. A nőgyógyászati vizsgálat segíthet az endometriózis egyes jeleinek felismerésében, de a negatív vizsgálati eredmény nem zárja ki a betegséget. ​

Kimutatható-e az endometriózis ultrahanggal?

A nőgyógyászati vizsgálatot célzott transzvaginális ultrahanggal egészíthetjük ki. Az ultrahang segítségével felismerhetjük vagy felmérhetjük:

  • a petefészek-endometriomákat, vagyis az endometriózisos cisztákat;

  • a mély endometriózis egyes formáit és anatómiai kiterjedését;

  • az összenövésekre és a kismedencei szervek csökkent mozgathatóságára utaló jeleket;

  • a bél, a húgyhólyag vagy a húgyvezeték érintettségének gyanúját;

  • az adenomyosist és más, hasonló panaszokat okozó nőgyógyászati elváltozásokat.
     

A normális ultrahanglelet nem zárja ki az endometriózist, különösen a felszínes hashártyai elváltozásokat. Kismedencei MR-vizsgálatot elsősorban mély endometriózis gyanúja, bizonytalan ultrahanglelet vagy összetett műtéti tervezés esetén javasolhatunk.

Kimutatható-e az endometriózis vérvizsgálattal?

Jelenleg nincs olyan vérvizsgálat vagy biomarker – beleértve a CA-125 meghatározását is –, amely önmagában megbízhatóan igazolná vagy kizárná az endometriózist. A diagnózist ezért nem alapozzuk kizárólag laboratóriumi eredményre.

Szükséges-e laparoszkópia az endometriózis diagnózisához?

Az endometriózis diagnózisa sok esetben a panaszok, a nőgyógyászati vizsgálat és a képalkotó eredmények alapján, műtét nélkül is felállítható. Diagnosztikus laparoszkópiát akkor mérlegelhetünk, ha a képalkotó vizsgálatok negatívak, de a panaszok továbbra is endometriózisra utalnak, és az empirikus gyógyszeres kezelés nem megfelelő, nem kívánatos vagy nem eredményes, illetve ha műtéti kezelés válik indokolttá.

 

A kivizsgálás menetét és a további kezelési javaslatot az ESHRE érvényes endometriózis-irányelvéhez igazítva, az egyéni panaszok és a gyermekvállalási tervek figyelembevételével alakítjuk ki.

Hogyan kezelhető az endometriózis?

Az endometriózis kezelésére személyre szabott tervet alakítunk ki. Figyelembe vesszük a panaszok jellegét és súlyosságát, az életkort, az elváltozások feltételezett helyét és kiterjedését, a korábbi gyógyszeres kezeléseket és műtéteket, az egyéni kockázatokat, valamint a gyermekvállalási terveket és a páciens preferenciáit. Célunk a fájdalom és más panaszok csökkentése, az életminőség javítása, továbbá a szervműködés és a termékenység lehetőség szerinti megőrzése.

 

A kezelési lehetőségeket az ESHRE érvényes endometriózis-irányelvéhez igazodva, közös döntéshozatal keretében mérlegeljük. Nem minden endometriózis igényel műtéti kezelést. Ha nincs szervműködést veszélyeztető eltérés vagy más egyértelmű műtéti indikáció, a gyógyszeres kezelés megfelelő első választás lehet. 

Gyógyszeres és hormonális kezelés

A gyógyszeres kezelés elsődleges célja az endometriózishoz társuló fájdalom és más tünetek csökkentése. Az alkalmazható lehetőségek közé tartozhatnak:

  • fájdalomcsillapítók és nem szteroid gyulladáscsökkentők;

  • kombinált hormonális fogamzásgátlók, ciklikus vagy folyamatos alkalmazással;

  • progesztogénkezelés, beleértve megfelelő esetben a levonorgesztrelt kibocsátó méhen belüli rendszert; 

  • GnRH-agonista vagy GnRH-antagonista kezelés, általában másodvonalban, szükség esetén kiegészítő úgynevezett add-back terápiával;

  • gondosan kiválasztott, más kezelésre nem reagáló esetekben aromatázgátló-alapú kombináció.
     

A megfelelő kezelést a várható előnyök, a korábbi terápiás válasz, az ellenjavallatok, a lehetséges mellékhatások és a gyermekvállalási szándék alapján választjuk ki. A kezelés hatásosságát és tolerálhatóságát rendszeresen újraértékeljük, és szükség esetén módosítjuk a terápiás tervet.

 

A hormonális kezelés csökkentheti a tüneteket, de nem jelenti az endometriózis végleges megszüntetését; befejezését követően a panaszok visszatérhetnek. Aktív gyermekvállalási szándék esetén hormonális petefészek-szuppressziót nem alkalmazunk a természetes fogamzás esélyének javítása céljából.

Minimálisan invazív műtéti kezelés: laparoszkópia és robotsebészet

A műtéti ellátást a pácienssel közösen tervezzük meg. A beavatkozást az endometriózis helye és kiterjedése, a várható műtéti összetettség, a korábbi műtétek, az egyéni anatómiai viszonyok és a gyermekvállalási tervek alapján laparoszkópos vagy robotasszisztált megközelítéssel végezhetjük.

Mikor javasolhatunk műtéti kezelést?

​​Műtéti kezelést elsősorban az alábbi esetekben mérlegelhetünk: 

  • jelentős, az életminőséget rontó panaszok esetén, ha a gyógyszeres kezelés nem megfelelő, ellenjavallt, nem kívánatos vagy nem eredményes;

  • petefészek-endometrioma vagy mély endometriózis egyéni mérlegelést igénylő eseteiben;

  • a bél, a húgyhólyag, a húgyvezeték vagy más szerv működését veszélyeztető érintettség esetén; 

  • endometriózishoz társuló meddőségben, ha a teljes meddőségi kivizsgálás alapján a műtéttől reális előny várható;

  • diagnosztikai bizonytalanság vagy más kezelést igénylő elváltozás gyanúja esetén.

 

A műtéti döntést nem kizárólag az endometriózis jelenléte vagy stádiuma alapján hozzuk meg. Figyelembe vesszük a panaszokat, az életkort, a korábbi műtéteket, a petefészek-tartalékot, az egyéb meddőségi tényezőket, valamint a páciens céljait és preferenciáit. Laparoszkópia vagy robotasszisztált műtét?

Laparoszkópia vagy robotasszisztált műtét?

A hagyományos laparoszkópia és a robotasszisztált sebészet egyaránt minimálisan invazív műtéti megközelítés. Az alkalmazott technikát nem önmagában a rendelkezésre álló technológia, hanem az adott eset anatómiai és műtéti sajátosságai alapján választjuk meg.

 

A robotasszisztált rendszer egyes összetett, mély kismedencei esetekben háromdimenziós látást, nagyfokú műszeres mozgásszabadságot és precíz preparálási, illetve varrási lehetőséget biztosíthat. A jelenlegi bizonyítékok azonban nem igazolják, hogy a robotasszisztált műtét minden endometriózis esetén eredményesebb lenne a hagyományos laparoszkópiánál. Mindkét módszert az egyéni előnyök, kockázatok és technikai szempontok alapján mérlegeljük.

Mi az endometriózis-műtét célja?

A műtét során törekszünk:

  • az endometriózisos elváltozások lehetőség szerinti teljes, szervkímélő eltávolítására;

  • az összenövések oldására és az anatómiai viszonyok helyreállítására;

  • a fájdalom és más endometriózishoz kapcsolódó panaszok csökkentésére;

  • az érintett szervek működésének megőrzésére vagy helyreállítására;

  • a petefészek-tartalék és a későbbi gyermekvállalás lehetőségének megóvására.

 

A várható előnyöket minden esetben összevetjük a műtéti kockázatokkal, a kiújulás lehetőségével, a petefészek-tartalékra gyakorolt hatással és az alternatív kezelési lehetőségekkel. A műtét nem jelent minden esetben végleges gyógyulást, ezért a műtét utáni követést és szükség esetén a kiújulás kockázatát csökkentő kezelést is megtervezzük.

Mély endometriózis: bél-, húgyhólyag- és húgyvezeték-érintettség

Mély endometriózis esetén az elváltozások a hashártya felszíne alá terjednek, és érinthetik vagy beszűrhetik a környező szöveteket és szerveket. A betegség gyakran hegesedéssel, kötőszövetes átalakulással, összenövésekkel és a kismedence normális anatómiai viszonyainak megváltozásával jár.

Milyen szerveket érinthet a mély endometriózis?

A mély endometriózis érintheti:

  • a méhet rögzítő méhszalagokat és a kismedence oldalfalát;

  • a hüvely és a végbél közötti területet, valamint a hüvely falát;

  • a végbelet, a szigmabelet vagy ritkábban a bélrendszer más szakaszát;

  • a húgyhólyag falát;

  • a húgyvezetéket, annak falát vagy környezetét;

  • ritkábban a rekeszizmot, a hasfalat vagy korábbi műtéti hegeket.

 

Szervi érintettségre utalhat a menstruációhoz társuló fájdalmas székletürítés, végbélvérzés, vizelési fájdalom, véres vizelet, mély behatoláskor jelentkező fájdalom, illetve derék- vagy oldaltáji panasz. A húgyvezeték endometriózisa azonban kevés tünettel vagy teljesen tünetmentesen is kialakulhat, miközben vizeletelfolyási akadályt és vesetágulatot okozhat.

Hogyan tervezzük meg a mély endometriózis kezelését?

Nem minden mély endometriózis igényel automatikusan műtétet. A kezelési tervet a panaszok, az anatómiai kiterjedés, az érintett szervek működése, a korábbi kezelések és műtétek, valamint a gyermekvállalási tervek alapján alakítjuk ki. Szervműködést veszélyeztető eltérés vagy jelentős, más módon nem kezelhető panasz esetén műtéti ellátást mérlegelünk.

 

A műtéti tervezés előtt áttekintjük a célzott ultrahang- és MR-vizsgálatok eredményeit. Húgyvezetéki érintettség gyanúja esetén a felső húgyutak és a veseműködés vizsgálata is szükségessé válhat. A betegség pontos feltérképezése alapján előre meghatározzuk a tervezett beavatkozás kiterjedését és a bevonandó társszakmákat.

 

Az összetett műtéti ellátásba szükség esetén általános sebészeti, vastagbélsebészeti vagy urológiai szakembereket vonunk be. Bélérintettség esetén felszínes kimetszés, korongkimetszés vagy bélszakasz-eltávolítás; húgyúti érintettség esetén húgyvezeték-felszabadítás, húgyvezetéki rekonstrukció vagy a húgyhólyag érintett részének eltávolítása válhat szükségessé. A konkrét eljárást minden esetben az anatómiai helyzethez és a szervkímélés szempontjaihoz igazítjuk.

 

A műtétet laparoszkópos vagy robotasszisztált megközelítéssel végezhetjük. A beavatkozás várható előnyeit, lehetséges szövődményeit, alternatíváit és esetleges hosszú távú következményeit a műtét előtt részletesen megbeszéljük.

Endometriózis és gyermekvállalás

Az endometriózis nem jelent automatikusan meddőséget: sok érintett nő természetes úton is teherbe esik. A betegség azonban egyes esetekben csökkentheti a természetes fogamzás esélyét, ezért a kezelési tervet nem kizárólag az endometriózis jelenléte vagy stádiuma alapján alakítjuk ki.

Hogyan választjuk ki a megfelelő kezelési irányt?

Gyermekvállalási szándék esetén figyelembe vesszük:

az életkort és a sikertelen próbálkozás időtartamát; 

  • a petefészek-tartalékot;

  • az endometriózis helyét és kiterjedését;

  • az esetleges petefészek-endometriomát;

  • a petevezetők átjárhatóságát és működését;

  • a korábbi petefészek- és endometriózis-műtéteket;

  • a fájdalom és más panaszok súlyosságát;

  • a partner vizsgálati eredményeit;

  • a korábbi terhességeket és meddőségi kezeléseket;

  • a természetes fogamzás, az inszemináció és a lombikprogram lehetőségét.

 

A teljes meddőségi kivizsgálás eredményei alapján mérlegeljük a természetes próbálkozás folytatását, a műtéti kezelést vagy az asszisztált reprodukció valamely formáját.

Javíthatja-e a műtét a teherbeesés esélyét?

Enyhe, felszínes endometriózis egyes eseteiben az operatív laparoszkópia javíthatja a tartós terhesség esélyét. Petefészek-endometrioma vagy mély endometriózis esetén azonban a műtét termékenységre gyakorolt előnye kevésbé egyértelmű, ezért a döntést mindig egyénileg hozzuk meg.

 

Lombikprogram előtt petefészek-endometrioma rutinszerű eltávolítását kizárólag a terhességi vagy élveszülési esély javítása céljából nem javasoljuk, mert ennek előnye nem igazolt, a műtét pedig csökkentheti a petefészek-tartalékot. Műtétet jelentős fájdalom, rosszindulatúság gyanúja, technikai hozzáférési nehézség vagy más egyéni indikáció alapján mérlegelhetünk.

 

Mély endometriózis műtéti eltávolításának termékenységet javító hatása nem bizonyított egyértelműen. Gyermekvállalást tervező, panaszokkal élő pácienseknél ugyanakkor a műtét az egyéni előnyök és kockázatok mérlegelésével kezelési lehetőség lehet.

Segíti-e a hormonkezelés a teherbeesést?

Aktív gyermekvállalási szándék esetén hormonális petefészek-szuppressziót nem alkalmazunk a természetes fogamzás esélyének javítására, mert ennek hatásossága nem igazolt. Ha a gyermekvállalás nem azonnal aktuális, hormonális kezelés alkalmazható a fájdalom csökkentésére és a műtét utáni tüneti kiújulás kockázatának mérséklésére.

Mikor merülhet fel a fertilitásmegőrzés?

Kiterjedt, kétoldali vagy ismételten operált petefészek-endometriózis esetén még a műtét előtt megbeszélhetjük a petesejt- vagy embriófagyasztás lehetőségét. A fertilitásmegőrzés nem szükséges minden endometriózisban érintett páciensnél, és a későbbi élveszülési esélyre gyakorolt előnye sem minden esetben ismert. A döntést az életkor, a petefészek-tartalék, a műtéti terv és az egyéni gyermekvállalási célok alapján hozzuk meg. Endometriózis-műtét után az Endometriosis Fertility Index, vagyis az EFI is segítheti annak becslését, hogy érdemes-e természetes fogamzással próbálkozni, vagy célszerűbb asszisztált reprodukciós kezelés felé továbblépni.

Mit tartalmaz az endometriózis-konzultáció Debrecenben?

Mikor érdemes endometriózis-konzultációra jelentkezni?

Endometriózis-konzultációt különösen akkor javaslunk, ha:

  • ciklushoz kötött vagy tartós kismedencei fájdalom, fájdalmas menstruáció, együttléti, bél- vagy húgyúti panasz jelentkezik;

  • petefészek-endometriomát vagy mély endometriózist állapítottak meg;

  • a korábbi gyógyszeres kezelés nem hozott megfelelő javulást vagy mellékhatást okozott;

  • korábbi endometriózis-műtét után visszatértek a panaszok;

  • műtéti kezelést javasoltak, és műtéti másodvéleményre van szükség;

  • az endometriózis mellett a gyermekvállalás vagy a termékenység megőrzése is fontos szempont.

Mi történik az endometriózis-konzultáció során?

Endometriózis-konzultáció során részletesen áttekintjük:

  • a panaszokat, azok ciklushoz való kapcsolatát és az életminőségre gyakorolt hatását;

  • a korábbi nőgyógyászati és meddőségi leleteket;

  • az ultrahang- és MR-leleteket, valamint a rendelkezésre álló képanyagot;

  • a korábbi műtétek leírását és a szövettani eredményeket;

  • az alkalmazott gyógyszeres kezeléseket, azok hatását és esetleges mellékhatásait;

  • a gyermekvállalási terveket és a páciens egyéni szempontjait.

 

Szükség esetén nőgyógyászati vizsgálatot végzünk, és meghatározzuk, hogy indokolt-e további képalkotó, laboratóriumi, meddőségi vagy társszakmai vizsgálat.

Milyen kezelési javaslatot adunk a konzultáció végén?

A rendelkezésre álló adatok alapján személyre szabott kezelési javaslatot alakítunk ki. Megbeszéljük, hogy megfigyelés és rendszeres kontroll, fájdalomcsillapító vagy hormonális gyógyszeres kezelés, további kivizsgálás, gyermekvállalást segítő kezelés vagy műtéti beavatkozás lehet-e indokolt.

 

Az endometriózis-konzultáció nem jelent automatikusan műtéti javaslatot. Az enyhébb, gyógyszeresen kezelhető esetek és az összetett, esetenként műtétet igénylő endometriózis ellátási lehetőségeit egyaránt mérlegeljük.

 

Ha műtéti kezelés válik indokolttá, átbeszéljük, hogy laparoszkópos vagy robotasszisztált műtéti megoldás mérlegelhető-e, milyen kiterjedésű beavatkozás várható, és szükség van-e más szakterületek bevonására. Részletesen ismertetjük a lehetséges előnyöket, kockázatokat és alternatívákat is.

 

A kezelési javaslatot az ESHRE érvényes endometriózis-irányelvéhez igazítva, közös döntéshozatallal, a páciens panaszainak, gyermekvállalási terveinek és egyéni preferenciáinak figyelembevételével alakítjuk ki.

Mit hozzon magával az endometriózis-konzultációra?

Milyen dokumentumokat érdemes elhozni?

A konzultációra kérjük, lehetőség szerint hozza magával:

  • korábbi nőgyógyászati, meddőségi, urológiai vagy gasztroenterológiai leleteit;

  • ultrahang- és MR-vizsgálatainak leleteit, valamint – ha rendelkezésre áll – a teljes képanyagot vagy annak online elérhetőségét;

  • korábbi műtéteinek zárójelentését, részletes műtéti leírását és szövettani eredményét;

  • korábbi és jelenlegi gyógyszeres kezeléseinek listáját, feltüntetve azok időtartamát, hatását és esetleges mellékhatásait;

  • laboratóriumi és meddőségi vizsgálatainak eredményeit, ha gyermekvállalást is tervez;

  • rövid feljegyzést a menstruációs ciklusról, a fájdalom időpontjáról, erősségéről és a kapcsolódó bél-, húgyúti vagy együttléti panaszokról;

  • azokat a kérdéseket és kezelési célokat, amelyeket szeretne velünk részletesen átbeszélni.

Szükséges-e új vizsgálatokat végeztetni a konzultáció előtt?

Külön előzetes javaslat hiányában nem kérjük a korábbi ultrahang-, MR- vagy laboratóriumi vizsgálatok automatikus megismétlését. Először áttekintjük a meglévő dokumentációt, majd meghatározzuk, hogy szükség van-e további célzott képalkotó, laboratóriumi, meddőségi vagy társszakmai vizsgálatra. Ezzel elkerülhetjük a szükségtelen vagy nem megfelelően megválasztott vizsgálatokat.

Mi történik, ha valamelyik korábbi lelet nem áll rendelkezésre?

A hiányos dokumentáció önmagában nem akadálya a konzultációnak. A rendelkezésre álló adatok és a részletes kórelőzmény alapján megkezdjük az értékelést, és pontosan meghatározzuk, mely korábbi dokumentumokat érdemes beszerezni, illetve milyen további vizsgálatok indokoltak.

Miért forduljon hozzánk endometriózissal Debrecenben?

Az endometriózis kivizsgálását és kezelését Dr. Lampé Rudolf PhD, habilitált egyetemi docens, szülész-nőgyógyász és nőgyógyászati daganatsebész szakmai vezetésével végezzük, a gyógyszeres és hormonális terápiától a laparoszkópos és robotasszisztált mély endometriózis-műtétig. Szakmai hátterét 110 tudományos közlemény – ezen belül endometriózis és minimálisan invazív nőgyógyászati sebészet témában 28 publikáció –, valamint több szakmai és tudományos társaság megválasztott elnöki vagy más vezető tisztsége adja.

Tapasztalat a gyógyszeres és a komplex műtéti kezelésben

Nem tekintjük automatikusan műtéti betegségnek az endometriózist. Ha a panaszok és a gyermekvállalási tervek alapján gyógyszeres kezelés indokolt, személyre szabott fájdalomcsillapító vagy hormonális kezelést választunk, majd annak eredményességét és esetleges mellékhatásait is követjük.

 

Műtéti kezelés szükségessége esetén az endometriózisos elváltozások lehetőség szerinti eltávolítására, az érintett szervek működésének megőrzésére és a műtéti kockázatok csökkentésére törekszünk. Korábbi sikertelen kezelés, kiújuló panaszok vagy már javasolt műtét esetén műtéti másodvéleményt is adunk.

Laparoszkópos és robotsebészeti tapasztalat

A minimálisan invazív nőgyógyászati sebészetben szerzett széles körű tapasztalatunkat az endometriózis műtéti kezelésében is alkalmazzuk. A beavatkozás jellegétől és összetettségétől függően laparoszkópos vagy robotasszisztált műtéti megoldást mérlegelünk.

 

Mély endometriózis, valamint bél-, húgyhólyag- vagy húgyvezeték-érintettség gyanúja esetén részletes műtéti tervet készítünk, és szükség szerint más szakterületek képviselőit is bevonjuk az ellátásba. A robotsebészetet nem tekintjük minden esetben a laparoszkópiánál jobb módszernek: mindig az adott elváltozáshoz és a páciens egyéni szempontjaihoz leginkább megfelelő műtéti megoldást választjuk.

Ellenőrizhető tudományos és szakmai háttér

Ellátásunkat közel két évtizedes klinikai, műtéti, egyetemi oktatói és tudományos tapasztalatra alapozzuk.

 

Dr. Lampé Rudolf szakmai hátterének fontosabb elemei:

Nemzetközi irányelveken és bizonyítékokon alapuló endometriózis-kezelés

Diagnosztikai és terápiás döntéseinket kizárólag olyan eljárásokra alapozzuk, amelyeket az érvényes nemzetközi szakmai irányelvek – elsősorban az ESHRE ajánlásai – támogatnak, vagy amelyek alkalmazását a legjobb rendelkezésre álló tudományos bizonyíték indokolja.

 

A nemzetközi irányelvek mellett rendszeresen értékeljük a szisztematikus áttekintések, metaanalízisek és megfelelő minőségű klinikai vizsgálatok eredményeit. Nem javasolunk vizsgálatot, gyógyszeres vagy műtéti kezelést kizárólag megszokás, egyéni vélemény, marketingígéret vagy tudományosan nem igazolt feltételezés alapján.

 

A bizonyítékokon alapuló orvoslás nem jelent minden páciensre egyformán alkalmazott kezelési sablont. A legjobb elérhető tudományos bizonyítékot a klinikai tapasztalattal, a páciens egyéni állapotával, gyermekvállalási terveivel, céljaival és preferenciáival együtt alkalmazzuk.

Miért elengedhetetlen a bizonyítékokon alapuló kezelés?

Az endometriózis megjelenése, kiterjedése és tünetei jelentősen különbözhetnek, ezért ugyanaz a kezelés nem megfelelő minden páciens számára. A nemzetközi irányelveken alapuló ellátás segítségével:

  • elkerülhetjük a szükségtelen vagy ismételten elvégzett vizsgálatokat;

  • csökkenthetjük a tudományosan nem igazolt és várhatóan hatástalan kezelések alkalmazását; megfelelő egyensúlyt teremthetünk a gyógyszeres, műtéti és termékenységi kezelések között;

  • elkerülhetjük a túl korán vagy megfelelő indikáció nélkül végzett műtéteket;

  • nem késleltetjük az indokolt, megfelelően megtervezett műtéti vagy multidiszciplináris ellátást; figyelembe vehetjük a petefészek-tartalék, a termékenység és az érintett szervek működésének megőrzését;

  • valósághű tájékoztatást adhatunk a várható eredményekről, kockázatokról és korlátokról.

Mi történhet, ha a kezelés nem tudományos bizonyítékokon alapul?

A nem megfelelő diagnosztikai vagy kezelési stratégia téves megnyugváshoz, késedelmes diagnózishoz, hatástalan kezeléshez vagy indokolatlan beavatkozásokhoz vezethet. Különösen problémát jelenthet, ha egy negatív nőgyógyászati vizsgálatot vagy ultrahangleletet az endometriózist kizáró eredményként értelmeznek.

A nem bizonyítékokon alapuló ellátás lehetséges következményei:

a panaszok tartós fennmaradása és az életminőség további romlása;

a pontos diagnózis hiánya, késedelme;

szükségtelen gyógyszeres kezelések, mellékhatások és költségek;

az indokolt gyógyszeres vagy termékenységi kezelés késedelme;

nem megfelelően indikált, előkészített vagy ismételten végzett műtétek;

elkerülhető műtéti szövődmények, összenövések és a petefészek-tartalék károsodásának kockázata;

a mély endometriózis vagy az érintett szervek elégtelen műtéti feltérképezése;

irreális gyógyulási ígéretek és megalapozatlan elvárások.

 

Ahol a rendelkezésre álló tudományos bizonyíték bizonytalan, alacsony bizonyosságú, vagy több szakmailag elfogadható kezelési lehetőség létezik, ezt egyértelműen jelezzük. Ilyen esetekben részletesen összehasonlítjuk az alternatívák várható előnyeit és kockázatait, majd közösen alakítjuk ki a kezelési tervet.

 

Célunk nem a legtöbb vizsgálat, a legújabb technológia vagy a legösszetettebb beavatkozás alkalmazása, hanem annak a kezelésnek a kiválasztása, amely az adott páciens számára a legkedvezőbb várható előny–kockázat arányt biztosítja.

Dr. Lampé Rudolf

© 2026 Minden jogot fenntartva – Dr. Lampé Rudolf, szülész-nőgyógyász szakorvos

Utolsó szakmai felülvizsgálat: 2026. augusztus 21.

bottom of page